Szabad tanulás, demokratikus iskola (2 modul) 2/1. - Földes Petra

Szabad nevelés és/vagy szabadságra nevelés? Hogyan értelmezhetjük a szabadságot a spontán növekedést támogató nevelésben? A szabadság dimenziói: intézményes, társas, belső szabadság. Mitől demokratikus az iskola? A konstruktív problémamegoldás mint az intézményi demokrácia alapfeltétele.Szabad nevelés és/vagy szabadságra nevelés? Hogyan értelmezhetjük a szabadságot a spontán növekedést támogató nevelésben? A szabadság dimenziói: intézményes, társas, belső szabadság. Mitől demokratikus az iskola? A konstruktív problémamegoldás mint az intézményi demokrácia alapfeltétele.

 Tematika 

 Előadók 

 Hely és idő 

 Jegyek 

Miről szól a képzés?

 

A tanulócsoport létrehozatala első közelítésben (ki)szabadulásnak tűnhet: a cél a
szabadság közegének megteremtése, a gyermekek és az őket támogató felnőttek
energiáinak felszabadítása a nehezen tolerálható (mert a résztvevők szükségleteivel,
igényeivel nem magyarázható) intézményes kötöttségek alól. Talán addig egyszerűbbnek
tűnik minden (természetesen a technikai nehézségeket leszámítva), amíg a tanulócsoport
alapítása során ez az elsődleges energia – a szabadulás energiája – motivál, mozgat a
megálmodott szabadság felé.
Hatalmas fordulatot jelent az a pillanat, amikor ott állunk az általunk létrehozott
közösségben, a saját kezünkkel felépített fizikai térben: adott tehát a szabadság, amiben
többé már nem bír orientáló hatással a valamitől való megszabadulás érzete. A kérdés
innentől az, hogy mire és hogyan váltunk szabaddá, s nem utolsósorban az, hogy a
szabadságunkat hogyan illesztjük az intézményes (társadalmi) valósághoz.
A workshop első alkalma során azzal foglalkozunk, hogy milyen különböző
szabadságképek élnek bennünk, s milyen szabadságképeket fogalmaznak meg a
különböző alternatív pedagógiák. Felfedezzük, hogy az alapvető hasonlóságok mellett (a
legfőbb kiindulópont minden esetben az ártatlan, romlatlan gyermek képe) mennyire
különböző pedagógiai módszereket, eljárásokat fogalmaznak meg a szabad pedagógia
ikonikus gondolkodói, s mennyire különböző elveket és gyakorlatot fogalmazunk meg mi
magunk. Felvázoljuk a szabadságról való közös gondolkodás fogalmi rendszerét, hogy ez
a rendszer segítsen a saját gondolataink további tisztázásában, belső vitáink
megvívásában és a többieknek a miénktől eltérő álláspontja megértésében.
A cél az, hogy ennek segítségével ki-ki felkészülhessen a kérdések jól exponált
felvetésére és a saját álláspontja tudatosabb képviseletére, ezzel elősegítve, hogy az
egyes közösségek minél inkább kiérleljék a szabadság kérdéseivel kapcsolatos saját
álláspontjukat.
A második alkalom a gyakorlaté: a tapasztalati tanulás módszereivel ismerkedünk a
demokratikus működéshez szükséges (csoport)vezetői attitűdökkel és olyan strukturált
módszereket, módszer-elemeket próbálunk ki, amelyek segítségével a folyamatos
partneri viszony fenntartható, akár a felnőttek és a gyerekek, akár a stáb és a szülők,
akár az iskola és a környezet viszonyáról beszélünk.

1 modul – Szabad tanulás
A szabadság dimenziói (intézményes, társas, belső szabadság); a gyermek és a felnőtt
szabadsága
Gyermekképek és nevelés – az „ártatlan gyermek” képe és a spontán növekedés.
Hogyan értelmezhetjük a szabadságot ebben a spontán növekedést támogató
nevelésben?
Szabad nevelés és/vagy szabadságra nevelés? – alternatív pedagógiák szabadság-képe;
hasonlóságok és különbözőségek (Neill Summerhillje, A tanulás szabadsága Carl
Rogersnél, Maria Montessori, balamint a Waldorf-alapító Rudolf Steiner a szabadságról,
s hogy mi magunk mit gondolunk minderről)
A szabad nevelés és a nevelő: szükséges-e, és ha igen, mennyiben a direktív, és
mennyiben a non-direktív jelenlét? (A válasz érdekes módon koránt sem egyszerű…)
Összegzés: mennyiben gondoljuk célnak és mennyiben eszköznek a szabad tanulást?

2. modul – Demokratikus iskola
Mitől demokratikus az iskola? Azonosítjuk, tudatosítjuk a különböző szereplők
részvételének módjait (alkotó módon a tevékenységekben, a döntésekben, az
értékelésben)
Szituatív vezetési technikák: az irányító, a konzultatív, a demokratikus és a konszenzusos
döntési folyamat: mikor, melyiket, hogyan alkalmazzuk, és milyen módszerekkel tudjuk
megtámogatni a gyerekek körében, illetve a stáb vagy a szülői kör megbeszélésein, hogy
ezek a folyamatok a lehető legkonstruktívabban működjenek?
A konstruktív problémamegoldás mint az intézményi demokrácia alapfeltétele –
strukturált problémamegoldó módszerek
 problémamegoldó beszélgetőkör
 Bálint-féle esetmegbeszélő csoport

Előadó

Földes Petra:

Eredeti végzettsége szerint matematikatanár, jelenleg pedagógia- és
pszichológiatanárként és mentálhigiénés szakemberként dolgozik. 1988-ban, vagyis
éppen a rendszerváltás alternatív pedagógiai mozgolódásainak hajnalán szerzett
diplomát, és hamarosan csatlakozott az akkor alakult Rogers Iskola önfejlesztő,
személyközpontú pedagógiai műhelyéhez. Az AKG-ban és a Zöld Kakas Líceumban még
matek-, majd tanulásmódszertan tanárként eltöltött évek után gyakorlatorientált
(személyiség-és készségfejlesztő) pedagógusképző programok oktatója volt
Veszprémben és Egerben, illetve számos pedagógus továbbképzési programban
működött közre. Leginkább a tanulói aktivitásra építő tanítási módszerek
(tevékenységközpontúság) és az iskolai társas viszonyok érdeklik (csoportdinamika,
konfliktuskezelés). A resztoratív konfliktuskezelés Szemtől-szembe módszerének
facilitátoraként, illetve pedagógus esetmegbeszélő csoportok vezetőjeként alkalmi
felkérések keretében segíti a hozzá forduló intézményi teamek munkáját.

Hely és idő

Helyszín:

ReSuli Módszertani Központ

H - 1077 Budapest, Rózsa u. 22.

Resulilogo.svg.128.png

Adatkezelési tájékoztató

Üzletszabályzat

(c) ReSuli Alapítvány - CC-BY-SA

FB oldal és csoport
  • Facebook Clean Grey
  • Facebook Social Icon
Kapcsolat

 

ReSuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány

 

1146 Budapest Thököly út 31-33. B/3.em/124 a.

 

​Adószám: 18912999-1-42​