Lehet informális a tanulás
...mert,

nincsenek kötelező elemek, csak azt tanulod, ami hasznodra válik, amit ki tudsz próbálni (gyakorlóterep is biztosított!),
azért jössz, mert érdekel a téma, nem azért mert a tananyag része, amit a pattintott kőkorszakban határoztak meg valakik, és nem a papírért (ugyanakkor tanúsítványt adunk mindenről),
te osztod be a saját idődet, akkor jössz, amikor az év során szombati napon a legkisebb kompromisszummal tudsz időt szánni a saját fejlődésedre,
nincs elidegenített, sőt kifejezetten támogató a környezet (pl. hozhatsz gyereket, kiskutyát, bébiszittert, rokont, pelenkázó szettet, igényelhetsz szoptatósarkot, pihenőhelyet, játékokat, olvasnivalót, gyerekmegörzőt, ágyikót, függőszéket, tabletet, mentes ételt, de a sajátot is elkészítheted),
nincsenek elavult és/vagy akadémikus ismeretek, szakirodalom visszaböfögtetés, csak 2000 utáni tudásanyag, XXI. századi tudás, skillek
az elmélet nem öncélú, csak kizárólag a gyakorlatot támogató háttér,
nincsenek bemeneti követelmények (bárki számára elérhető, csak humanoidnak kell lenni. A pedagógiai folyamatok - és társtudományok - értése, nem egy felkent réteg tudása: az embereket nem az különbözteti meg, hogy csücsült-e egyetemen, és ott mennyit olvasott, járt be, hanem a fejlődőképesség, ami tanulható!) Legyen elérhető pl. csana és játszóházi dolgozóként, szakkörvezetőként, tanulóközösséget támogatóként (pl. adminisztrátor, asszisztens, könyvelő, portás, szülői és nem szülői minőségben is,
nincsenek "felülről küldött" a gyakorlattal, valósággal köszönő viszonyban sem levő trénerek, előadók, kizárólag olyanok taníthatnak, akik mesterei az adott területnek, a kontakt órát arra használják, amire való: a közösség erejének kihasználására, a valós idejű tudásmegosztásra, tudásuk érvényes, és meg tudnak szólítani nem pedagógusokat is (a tudás, a tanulás legyen mindenkié!)